Pantomim - Kimberly Hill meséje

Pantomim
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pantomim, helyesebben a mim eredetileg ókori görög és római színházi szórakoztatási forma, amelyben ismerős alakok és helyzetek gúnyos megjelenítése szerepelt, gyakran durva párbeszéd és nevetséges cselekedetek kíséretében. (Innen ered a mímelés, utánzás).

A mai pantomim a középkori színjátszásból, a commedia dell’artéből ered.

A fenti stílusban megvalósuló mai, már szavak nélküli, testmozgással, gesztusokkal, mutogatással jellemzett „néma”, de esetleg zenével kísért, sokszor egyszemélyes, néha többszemélyes előadás neve pantomim. A pantomimesek arcukat gyakran fehérre festik, jellegzetes érzelmi kifejezéssel „elrajzolják”, míg testüket vagy fekete, vagy egyéb, a környezetbe, vagy a háttérbe olvadó színű ruhába öltöztetik. Néha csak egy-egy testrészükkel (például kézzel) játszanak.

A szó mai, hétköznapi jelentésében néma, de zene kíséret melletti, furcsa, groteszk testmozgású, kellékek nélküli előadás - gyakran mindenféle történet nélkül -, ahol a szórakoztatást a hétköznapitól eltérő mozgás adja. Kellékek nincsenek, de annak létét sok esetben el/megjátsszák, így klasszikus pantomim elem pl. az üvegfal.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:15.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.

Mindig is utáltad a zötykölődést a tömegközlekedés járművein, de ma méginkább nehezen viselted az utazást. Pedig mivel nincs autód, muszáj vagy ezen a módon közlekedni. Taxira épp telne ha nagyon akarnád, de sajnálod rá a pénzt. Az időjárás sem könnyíti meg a dolgod. Hűvös szellő borzolja minduntalan a hajad, és az eső is hol rákezd, hol eláll. Már mikor a délutáni olvasópróbára igyekeztél a nevesincs színházba ahova felvette a suli elvégzése után, is majdnem elkapott az eső. Szerencsére az utolsó pillanatban bedobtál a táskádba egy ernyőt, s mázlidra a szél nem volt olyan erős hogy kicsavarja a kezedből. Az olvasópróba fárasztó, és keserves volt. Természetesen nem miattad. Volt aki nem tudta a szöveget, volt aki késett, de olyan is akadt aki a szövegkönyvét sem hozta el – és persze nem is tudta a szöveget – s mindezt tetézte a rendező arroganciája, és türelmetlensége.

Már mindannyian vártátok a szünetet. Kitódultatok a büfébe, az öltözőkbe. Ekkor hallottad meg hogy a mobilod igencsak zenebonázik a táskádban. Susy hívott az ügynökségtől. Ez mindig plussz pénzt jelent neked. Aztán meghökkenve hallgattad a hadarását, egy „házi” bemutatóról amin feltétlen számítanak terád is. Na és persze ami ma este lesz nyolckor. Az ügynök meg sem várta hogy tiltakozz, vagy beleegyezz, bontotta a vonalat.
Hát ezért szardíniázol a buszon, át a fél városon, hogy a külső városrészből bebumlizz az új belvárosba.

Az eső ferde csíkokat húz az üvegre, ahogy megint szemerkélni kezd. Minden megállóban egyre többen és többen lesznek a járművön. S még mindig vagy öt megálló, mire leszállhatsz. Aztán valami furát érzel. Valaki igencsak tapogatja a feszes popsidat. Előbb csak finoman, majd egyre tolakodóbban, s bele is markol egy jóízűt….

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:15.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.


Egy újabb nap.. vagyis ismét mehetek a megtelt tömegközlekedésivel, kényszerből viseltem el mivel kocsim nincs, mindig..nehezen tűrtem, de ma még inkább Az időjárás sem nekem kedvezett, úgy fújt a szél, hogy a hajamat teljesen az arcomba vágta.. alig láttam ki, ráadásul vizes is lett az eső miatt..Lehetne ennél szörnyűbb? Taxit kizárt dolognak tartottam túl drága és amúgy se nekem való.
Délután olvasópróba a színházban nagyszerű.. nem elég,hogy a sok ember között kellett nyomorognom a buszon még ez is. Csak egy ideiglenes helynek tartottam, ahová felvettek a suli után.. Szerencsémre az eső is eleredt, és a legnagyobb örömömre még bedobtam otthon a táskámba egy esernyőt vészhelyzet esetére, ami bebizonyosodott,hogy jó ötlet volt, mivel a szél sem fújt annyira már.. Rendesen megtudtam tartani a kezembe mindenféle erőfeszítés nélkül.
Az olvasópróba.. szörnyű volt, és teljesen kimerültem..
Mérges voltam mindenkire. Csak düht, éreztem irántuk, mert a szöveget sem tudták.. Teljesen ki voltak fordulva magukból. Hát még én.. a szörnyű nap még szörnyűbb lett. A mérgemet még inkább csak növelte a rendező lenézése irántunk. Nem eléggé utáltam így is.. most még inkább..

Alig vártam,hogy végre legyen egy kis szünetünk, és megszabaduljak egy kis ideig mindenkitől..
Hirtelen megrezzentem a telefonom hangosan zenélni kezdett. A kijelző Susy nevét jelezte.. az ügynökségtől hívott, először hirtelen megörültem, mert hozott egy kis bevételt.
Egy bemutató este 8-kor, semmi kedvem az egészhez, kimerült vagyok..Mérges is voltam az egész próba miatt.. nem hiányzott ez az egész. Meglepődve és gubbasztva hallgattam a locsogását , de meg se várva a válaszomat megszakította a vonalat. Nagyszerű pont ez hiányzott a olvasópróba után,hogy a külső városrészből az új belvárosba menjek.. át a fél városon.. hulla fáradtan, ennél jobb nem is lehetne.

Az eső megint elkezdett szemerkélni, még inkább fáradtnak és nyomottnak éreztem magam tőle.
Annyian szálltak fel, minden egyes megállóban, hogy levegőt alig kaptam, egyre jobban szorultam a sok ember között, sőt préselődtem hozzájuk, taposták szét a lábam, dőltek rám az emberek, ezért gyűlöltem az egészet. Legszívesebben ordítottam volna, hogy menjenek a bánatba.
Ezután valami furcsa érzést éreztem a hátsó részemen, mintha valaki tapogatna. Igen tényleg tapogattak, jézusom.. teljesen felébredtem már fáradt sem voltam. A kíváncsiság , a meglepettség, leginkább a düh teljesen feltöltött energiával, hogy a kezem automatikusan reagált, elkaptam a kezemmel a férfi kezét, és hirtelen hátra néztem.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:20.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.

Elkapod a csuklót, és hátrafordulsz. Ezt csak a fejeddel és a felsőtesteddel tudod megtenni kicsit kicsavart módon, ugyanis a tömegben nincs több helyed.
S meglátod mögötted a férfit, aki szélesen vigyorog rád.
Ő pedig nem más mint a pasid, Johann.
- Szia szivem! – mondja jókedvűen, s hozzád hajolva a nyakadba csókol.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:20.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.


Hátrafordultam, ami eléggé megerőltető volt, a nyakam is meghúzódott, ahogy kifelé fordultam a tömegből, de az elöntött méregtől nem érdekelt
semmi, hogy ki és mennyire van hozzám nyomódva, épp.
Amint megláttam ki áll a hátamnál, melegség és megkönnyebbülés öntötte el az egész testemet.
Johann, és fellégeztem, ami mosolyt csalt az ő és az én arcomra is.
Megöleltem, és a vállára hajtottam a fejemet.
A csókja a nyakamon még inkább megnyugtatott, biztonságban éreztem magam, ami még inkább energiával töltött el.
Majd beletúrtam a hajába, és megcsókoltam.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:30.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.

Csókod után elszakad ajkaidtól, és kiváncsian pillant a szemedbe.
- És mi járatban erre? – kérdi – Neked nem hazafelé kéne tartanod? – egyértelműen kihallod a féltékeny felhangot a szavaiból.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:30.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.


Vágta hozzám a kérdéseit Johann, éreztem, hogy türelmetlen és kíváncsi a válaszomra.
Rámosolyogtam, és megsimogattam a vállát, hogy megnyugodjon.
- Az ügynökség felé tartok, Susy hívott, hogy egy házi" bemutató lesz, ahol feltétlen számítanak rám. Szóval most oda kell,hogy menjek. - mondtam.

Kedves játékos!
Alakul ez mint pupos a prés alatt! Csak így tovább. Már csak a formázással kell megbírkóznod.
Curse

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:50.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.

Johann felszaladó szemöldökkel néz le rád, majd felkuncog.
- Akkor mehetünk együtt. – bólint kicsit.
- Nekem is ezt a szöveget nyomta le. – adja tudtodra
- Épp azon filóztam hogy lassan felhívlak, hogy kések. Csak nem akartalak zavarni a próbádon. – mondja kis mosollyal. Jobb karját a derekadra siklatja s ellenoldali csípődre ráfogva tart maga mellett. A busz csikorgót fékezve megáll, s végre leszállhattok. Ismét szemerkél az eső.
- Van ernyőd? – kérdi Johann s a megállóban lévő esőházba von magával.

2010. szeptember 30. Csütörtök. Este 18:50.
Detroit – A Blue Diamond modellügynökség felé.

Tudtam...éreztem, hogy Johann féltékeny, de nem törődtem vele. A közelsége jó érzéssel töltött el. Az eső eleredt ismét. A legjobbkor amikor már kint vagyunk a szabadban.. Fantasztikus.
-Igen, szerencsére reggel elraktam egyet.- válaszoltam Johann kérdésére.